Az idei év májusában, George Floyd sajnálatos halála után ismét fellángoltak a faji indulatok és ellentétek az Amerikai Egyesült Államokban. A Black Lives Matter mozgalom szervezésével tömegtüntetések kezdődtek, amelyek hol békések, hol indulatosabbak voltak. Ezekhez hozzá adódott más szélsőséges, anarchista csoportok aktivitása is, amelyeknek köszönhetően amerikai és később más nyugati nagyvárosok is színterei lettek a tüntetéshullámnak. Mi is a Black Lives Matter és miért vált ki romboló eredményeket, ahelyett, hogy segítene a faji diszkrimináció problémáin?
Számos hozzáértő úgy véli, hogy a fekete-fehér ellentét Amerikában már 1619-ben elkezdődött, amikor az első feketebőrű rabszolgák megérkeztek a kontinensre. Az biztos, hogy a faji ellentétek meghatározták az amerikai történelmet. Elég ha csak a polgárháborúra gondolunk amelynek egyik kirobbantó oka éppen a rabszolgaság volt, majd az 1960-as években a polgárjogi mozgalom is – melynek köszönhetően a feketék teljeskörű jogokat kaptak – szintén meghatározó jellegűek voltak az amerikai történelemben. Az utóbbi években úgy tűnik újra fellángoltak az ellentétek e térten. Jelenleg a 2013-ban alakult Black Lives Matter a leghangosabb szószólója a fekete érdekeknek. A mozgalmat 3 fekete feminista aktivista alapította és céljaik közé tartozik a rendőri brutalitás és az intézményesített rasszizmus visszaszorítása, az LMBT érdekek, a bevándorlás és a gazdasági egyenlőség propagálása. A szervezet financiális hátterét például a nagy techcégek (Apple, Amazon, Facebook), a nagy amerikai áruházláncok (Wallmart, Target), e-játék vállalatok (EA Sports, Ubisoft), ruhagyártó és forgalmazó vállalatok (H&M, Levis, Gap, Nike), valamint étterem és már élelmiszerláncok (Mc Donald’s, Coca Cola, Wendy’s) biztosítják. Nem tiszta, viszont az hogy például Soros György alapítványa, az Open Society Fundation mennyivel támogatja a mozgalmat.
Ami tehát biztos, hogy a multinacionális vállaltok és a fősodratú média szépen felsorakoztak a BLM mögé, tehát megfelelő táptalajt biztosítanak céljaik és nézeteik hirdetéséhez. Lassan cikinek számít ha egy médiatermék vagy nagyvállalat nem pozitív fényben tünteti fel őket. Az idei évben kitört tüntetések például kifejezetten a rendőri brutalitás ellen emeltek hangot. George Floyd minnesota-i fekete férfit azután állították elő, hogy egy boltban hamis bankjeggyel akart fizetni. Az egyik rendőr percekig térdelt az előállított férfi nyakán aki később megfulladt. A mainstream média úgy próbálta beállítani az esetet, hogy a rendőr rasszista indítékból gyilkolt, holott ez egyáltalán nem bizonyított még most sem. Félreértés ne essék, teljességgel elítélendő, amit a rendőr tett, de az ahogyan a média és a BLM „szentként” kezdte el tisztelni a többszörös elítélt Floydot és az esetet casus belli-ként használta a későbbi tüntetés és fosztogatási hullámokhoz az több mint visszataszító. Arról nem is beszélve, hogy politikai fronton is kapja a hátszelet a mozgalom, a Demokrata Párt teljes vállszélességgel áll mellettük jóban-rosszban.
Rátérve arra a kérdésre, hogy miért kontraproduktív a BLM, úgy vélem legalább két fontos dolgot érdemes megemlíteni:
1. Az átlag amerikai állampolgár (az átlag európai is) számára legyen az bármilyen bőrszínű visszásan hat az, ahogyan a mozgalom és támogatói például olyan értékek ellen emelnek szót amelyek a társadalom többségétől támogatottságot élveznek. Idehozhatjuk például, hogy a rendőrség feloszlatását emlegetik. Belegondolni is szörnyű, milyen lenne egy rendfenntartás nélküli város vagy területi egység. Ízelítőt már láthattunk idén nyáron Seattle belvárosában a Capiol Hill-i autonóm zónának nevezett anarchisták által elfoglalt területen, ahol eluralkodott az erőszak. További ilyen érték vagy konszenzus a társadalomban, a történelem és annak ismerete. Nos a BLM és támogatói ezt is ha nem is eltörölni, de legalább megmásítani próbálják. Megemlíthetjük az is, hogy filmeket, könyveket és más termékeket cenzúráznak a politikai korrektség nevében. Ezek a totalitárius diktatúrákra voltak jellemzőek (persze akkor más célból). Hogy ezekkel a lépésekkel miként segítik a feketék jogai? Hát sehogy! Sokkal inkább megnehezítik helyzetüket és a többség irányából ellenérzéseket váltanak ki.
2. Sajnos azt is ki kell mondanunk – bármennyire is nem PC – hogy erőszak és gyűlölet tapad a mozgalomhoz. Nem világos előttem, hogy hogyan tudná erőszakkal és gyűlölettel meggyőzni a BLM a társadalom másik felét az állítólagos diszkriminációról? Anélkül, hogy elvesznék a részletekben, csupán azt hoznám fel, hogy a BLM és a hozzá kapcsolódó antifák nem csak a fehér keresztény emberekkel szemben gyűlöletkeltő, hanem azokkal a kisebbségiekkel szemben is akik nem állnak be mögéjük és elutasítják nézeteiket. Sokszor éppen az afro-amerikaiakkal szemben is. Számtalan példát találhatunk erről az interneten, persze ezeket keresni kell, mert nem fogja a média ránk ömleszteni. Ez már nem az a Martin Luther King féle mozgalom ami a ’60-as években békés módszerekkel rámutatott az akkori problémákra és megoldásokhoz vezetett.
Úgy vélem tehát, hogy a BLM tevékenysége rendkívül kártékony. A rasszizmus és a társadalmi elnyomás kérdésére egyáltalán nem fog megoldást kínálni ez a szervezet. Annál inkább, ellentétes eredményeket szülhet és tovább mélyítheti a törésvonalakat. Donald Trump 4 éve alatt történelmi mélypontra süllyedt a munkanélküliség az USA-ban élő etnikai kisebbségek körében. Ezekről a tényleges eredményekről kevés szó esik, pedig ezek amik igazán segíthetik a társadalmi felzárkózást. Attól mert szobrokat döntünk, történelmet hamisítunk vagy leveszünk néhány filmet a legnépszerűbb stream szolgáltatásokról nem fog semmiben változni a feketék helyzete. Őszintén szólva a várható politikai változások után az USA-ban, a demokrata kormányzástól sem várhatunk komoly eredményeket e téren, mert ugyanaz az elit amelyik Obama alatt sem tudott segíteni az afro-amerikaiak valós problémáin, most sem fog tudni.
