A még mindig nem lezárt jogi ügyek ellenére, nehezen elképzelhető, hogy ne Joe Biden lenne az Egyesült Államok következő elnöke. Bár az Elektori Kollégium döntését még nem tudjuk, az idő kezd elfogyni és a talaj kicsúszni Trump jogi csapata alól. Hogy történt-e valóban komolyabb csalás, azt már nagyon úgy tűnik, hogy nem fogjuk megtudni. Pedig még mindig naponta röppennek fel hírek furcsaságokról, egy-egy a választás szempontjából fontos kulcsállamból, de konkrétum nem sok derül ki. Legalábbis olyan konkrétum ami döntő szereppel bírna. A CNN-MSNBC féle „független” hírforrások szerint nincs itt semmi látnivaló, minden tisztaságos és rendben volt a választás körül. Ők nem is elősorban az ún. álhírekkel tévesztik meg a tudatlan állampolgárt, hanem a tények nem közlésével vagy másképp tálalásával. De ez egy másik téma, a mai cikk nem erről szeretne szólni. A „megválasztott elnök hivatala” lassan csöpögteti a kabinet leendő tagjainak neveit. Az már biztos, hogy mindenféle „elnyomott” kisebbség reprezentálva lesz az új kormányban. Akadnak viszont olyan nevek is amelyek régóta ismertek az amerikai politikában. Azt nézzük meg a következő cikkben, hogy milyen figurákból áll Biden formálódó, színes csapata és milyen politikára várhatunk majd tőlük? Az első részben a leendő alelnököt és a külügyminisztert tekintjük meg:
Kamala Harris – az alelnök
Az alelnöknek az Egyesült Államokban leginkább helyettesítő szerepe van. Abban az esetben ha az elnökkel valami történik, ő lép a helyére. Emellett ő a Szenátus vezetője, ez különösen fontos ha a 100 tagú testületben egy szavazás után döntetlen az állás. Ilyenkor az alelnöknek döntő szava van. Ennek a jogkörnek a gyakorlására egyébként még Kamala Harris-nek esélye is lehet. Georgia-ban ugyanis 2021 januárjában megismétlik a szenátusi választás, mert egyik jelölt sem ért el 50 % fölötti eredményt. Ha a republikánusok elvesztik ezt a voksolást, akkor nem fogják birtokolni a többséget az amerikai törvényhozás felsőházában, így az alelnöknek nagyon fontos szerepe lehet.
A kampányban Kamala Harris, kaliforniai szenátor minden eddiginél nagyobb szerepet kapott egy alelnökjelölthöz képest. A Demokrata Párt szinte azt a látszatot próbálta festeni, hogy ő egy társelnök lesz Biden mellett. Az, hogy színesbőrű nőként lett alelnökjelölt bizonyára a demokraták szavazóbázisának szólt. De ahogy azt még a mérce.hu is korábban megírta, Kamala Harris nem egy feminista vagy polgárjogi aktivista hős, sokkal inkább egy hatalommal rendelkező fekete nő. Ez abszolút igaz, ha eddigi karrierjét megnézzük. A jamaicai-indiai származású és kaliforniai születésű Harris édesanyja egy kifejezetten előkelő indiai kaszthoz tartozott. A leendő alelnök jogi diplomát szerzett, majd ügyészként kezdett dolgozni. Karrierjét az akkori 30 évvel idősebb barátja, Willie Brown (később San Francisco polgármestere) indította be, aki hozzásegítette, hogy jó állást kapjon és később is hozzájárult Harris ügyészi pályájának egyengetéséhez. Ezt valamiért nem közlik a fősodratú sajtótermékek, mikor a progresszív politikusnő életútját mutatják be. Egyébként ha már progresszív, ügyészi pályáján nem nevezhető kifejezetten liberálisnak. Több olyan döntése is volt amit a szélsőbalos elit nem nézett jó szemmel.
Mindezek ellenére Kamala Harris szinte biztos, hogy nagyon fontos szerepet fog játszani a sokak szerint demencia jeleit mutató Biden kormányában. Konzervatív (és nem csak) hangok szerint, ha a ciklus alatt nem is fog előlépni elnökké – abban az esetben ha Bidennel történne valami – nagyon lehetséges, hogy egy második „Dick Cheney-ként” fog viselkedni. A társadalmi kérdéseket illetően a szokásos liberális megközelítés várható tőle. Támogatója lehet a kampányban sokat emlegetett adóemeléseknek, a bevándorlásnak továbbá a rendőrség megreformálásának. Arról talán nem is érdemes beszélni, hogy az etikai kérdéseket (LMBT jogok, gender, abortusz) természetesen a szokásos liberális szemszögből szerint fogja megközelíteni. Nem kizárt, hogy a demokrata bal szárny - élén az ún. „Squad-dal” (Alexandria Ocasio-Cortez, Ilhan Omar, Ayanna Pressley, Rashida Tlaib) - nyomására egyre inkább bal szélre fog húzódni Harris politikai felfogása és hozzáállása. Talán ez a legnagyobb félelme az amerikai konzervatívoknak. Bident pedig nem lesz nehéz rávezetni olyasmire, amivel esetleg nem értene egyet. Egyébként a napokban a CNN műsorában ő maga azt mondta, hogy nincsenek alapvető nézeteltérések közte és Harris között, hozzátette viccelődve, hogy ha lesznek komoly politikai konfliktusaik akkor betegségre hivatkozva ő majd lemond, ahogy azt annak idején Obama-val is megbeszélték. Hát nem is tudom?! Nagyon őszinte volt…
Anthony Blinken – a külügyminiszter
Az 58 éves politikus veteránnak számít az amerikai diplomáciában. Édesapja, Donald Blinken Magyarországon volt nagykövet a 90-es években és szorosan kötődik a Soros György féle Közép-Európai Egyetemhez (CEU). Az anyai nagyapja révén részben magyar származású Blinken, dolgozott már a Clinton-adminisztráció alatt is, mint a Nemzetbiztonsági tanács tagja és mint az elnök egyik tanácsadója. Obama elnöksége idején eleinte nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, majd külügyminiszter-helyettes volt. De része volt Biden stábjának is, amikor az alelnök volt és a jelenlegi kampányában is, így biztos jól ismerik egymást, nem meglepő tehát ebből a szempontból, hogy rá esett a választás. Blinken több sajtóorgánumnál is megfordult már, mint író-elemző, a CNN-nél és a New York Times-nál is publikált külpolitikai írásokat.
Érdekesség, hogy Anthony Blinken feltűnt néhány éve a Szezám utca című bábsorozatban, ahol a bevándorlókkal kapcsolatban érzékenyítette az amerikai közvéleményt. Így nem nehéz kitalálni, hogy erős bevándorláspárti politikára lehet majd számítani tőle. Voltak már érdekes kijelentései, például 2017-ben a CNN-nek elmondta, hogy szerinte Trump „összejátszik” az oroszokkal, akik vaskosan beleszóltak a 2016-os elnökválasztásba. Ez a kijelentése azóta sem bizonyított, de az amerikai baloldalon ezek szerint elfogadott, ha valaki alaptalan vádakkal dobálózik. Európával kapcsolatos megszólalásaiból megelítendő, amikor a Brexitet „totális zűrzavarnak” nevezte. Gyanítható, hogy az Európai Unió fősodratú vezetésével jó kapcsolatban érdekelt. Elemzők szerint Blinken progresszív, globalista és intervencionista politikus, akit a szocialista nézeteiről ismert Bernie Sanders, vermonti szenátor (volt demokrata elnökjelölt) is méltatott. Támogatója volt a 2003-as iraki háborúnak, úgy mint a 2011-es Osama Bin Laden elleni rajtaütésnek, de például a líbiai katonai beavatkozást is támogatta és a szíriai hangsúlyosabb amerikai részvételt. Kérdéses, hogy az elmúlt 4 év viszonylagos békés, protekcionista külpolitikai irányvonala után, a Blinken féle külügy hogyan fogja elképzelni a Közel-Keleti status quo fenntartását?
Konzervatív hangok azt is felvetették, hogy milyen lehet majd, az egyébként zsidó vallású politikus Izraellel való viszonya?! Az tény, hogy a Donald Trump által felmondott iráni atomalkunak egyik legfőbb támogatója volt. Valószínűsíthető, hogy ennek helyreállításán fog ügyködni. A The Times of Israel Blinkenről szóló cikke szerint a leendő amerikai külügyminiszter nézetei Izraelről megegyeznek a demokrata mainstream nézeteivel. Blinken itt törekszik a centrista megközelítésre. Nem mutatkozott az izraeli kérdésben vevőnek, a Bernie Sanders féle progresszív, már-már szélsőséges politikára és több ízben is kiérdemelte izraeli vezető politikusok tiszteletét. Meglátjuk, hogy hogyan fog majd hatni rá a demokraták egyre erősödő Izrael-ellenes szárnya, ami viszont eddig látszik, hogy Blinken a legtöbb kérdésben kiállt a zsidó állam mellett.
Fotó: NPR
Források:
https://www.theblaze.com/news/biden-harris-develop-disease-resign
https://mandiner.hu/cikk/20201118_kamala_harris_alelnok_portre
https://merce.hu/2020/11/16/nem-kamala-harris-fogja-a-rendszert-megvaltoztatni/
https://www.timesofisrael.com/where-blinken-stands-on-jewish-issues-from-immigration-to-israel/
https://www.youtube.com/watch?v=C0fEKPP41pQ&list=WL&index=39
